Az emberi szenvedést, kiszolgáltatottságot, nyugtalanságot és drámai feszültséget tiszta színekkel társított, de jellegadóan fekete-fehér színhasználata fölerősíti.

BENES József
festő- és grafikusművész
(Bajmok [YU],, 1936. október 8.–)
Belgrádi Képzőművészeti Akadémia 1963: Forum-díj, Újvidék; 1972: Oktobarski Salon-díj, Belgrád; 1981, 1988: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1983: Alföldi Tárlat, Békéscsaba; 1986: Nemzetközi Grafikai Biennálé, Krakkó; 1987: XIV. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc; 1990: V. Országos Kisgrafikai Biennálé díja, Salgótarján; 1990, 1992: Téli Tárlat, Kecskemét; 1993: Ecce homo, kiállítási díj, Kecskemét; I. Nemzetközi Kisgrafikai Kiállítás, Ljubljana; 1995: Munkácsy-díj; 1997: 300 éves a Zentai csata, fődíj, Zenta; 1998: Országos Grafikai Biennálé, különdíj, Miskolc; Országos Rajzbiennálé, fődíj, Salgótarján; 1999: Országos Groteszk Pályázat, fődíj, Kaposvár. 1978 óta él és dolgozik Magyarországon. A Műhely Művészeti Egyesület elnöke. Fest, rajzol és sokszorosított grafikákat (ofszet, szitanyomat) egyaránt készít. Több alkotótelepen dolgozott, köztük a makóin 1977-1990 között. Festményein egy-egy motívumot, kis részletet nagyít föl, állít premier plánba. Szemléletileg a nagytávlatú alföldi tájképtípussal ellentétes; reduktív a megközelítése. Nem tágító, szembenézeti, hanem szűkítő, kiemelő, rálátásos, fölülnézeti. Az emberi szenvedést, kiszolgáltatottságot, nyugtalanságot és drámai feszültséget tiszta színekkel társított, de jellegadóan fekete-fehér színhasználata fölerősíti. Nagyméretű, szitatechnikával készült munkái egy példányban létező gigant-sziták: a kiválasztott motívumok fölnagyításával félelmet, szorongást keltőek, a környezeti ártalmakra figyelmeztetőek (pl. fölnagyított, lekötözött kígyóként tekeredő fóliasátrak). ~ negatív tartalmú szimbólumai a kiüresedettségre, szorongásainkra-félelmeinkre egyaránt figyelmeztetnek. Könyvborítóival és illusztrációival megjelent kötetek: Brasnyó István: Tükrös Madonna (1976); Sziveri János: Bábel (1990); Szügyi Zoltán: Élet és lélek (1993); Nincs visszaút (1998); Gion Nándor: Börtönről álmodom mostanában (1990); Mint felszabadítók (1996); Ez a nap a miénk (1997); Latroknak is játszott (1999).

Forrás: Artportal